Mi az a talaj pH, és miért számít valójában?

Ha vannak növényeid otthon a lakásban vagy kertészkedsz – kiskertben, nagykertben vagy erkélyen, legyen az bármilyen növény vagy zöldség (paprika, paradicsom, fűszernövények ) hobbi szinten vagy komolyabban –, előbb-utóbb belefutsz ebbe a kifejezésbe: talaj pH. Sokan legyintenek rá, régebben én is ezt tettem, mások meg úgy kezelik, mint valami bonyolult laboros dolgot. Közben már én is rájöttem, az igazság valahol középen van.

Ez a cikk arról szól, hogy:

• mi az a talaj pH emberi nyelven, egyszerűen,
• miért nem mindegy a növényeidnek és mire érdemes figyelni,
• és miért okozhat sokszor láthatatlan problémát akkor is, ha „mindent jól csinálsz”.

Mi az a pH egyáltalán?

Már annak idéján is tanulhattunk róla írintőlegesen az általános iskola kémiaóráin, ami valahogy így hangzott: a pH egy meghatározott értékekre osztott skála, ami azt mutatja meg, hogy valami savanyú, semleges vagy lúgos. kémhatású. A mi szempontunkbból jelenleg legfontosabb tartományok:

• 0–6,9 → savanyú
• 7,0 → semleges
• 7,1–14 → lúgos

Talajoknál általában 5 és 8 közötti értékekkel találkozunk. Ez nem csak egy szám. Ez azt határozza meg, hogy a talajban lévő anyagok hogyan viselkednek, és a növényünk hozzá tud-e férni ahhoz, amire szüksége van a megfelelő fejlődéshez

„De hát föld az föld, a talaj az talaj nem?”

Hallhattunk már ilyet kimndva is és sokak számára ez egy nagyon gyakori gondolat. A probléma ott kezdődik, hogy nem minden föld működik ugyanúgy.

Képzeld el a talajt úgy, mint egy kamrát:

• a tápanyagok ott vannak bent,
• de a pH dönti el, hogy az ajtó nyitva van vagy zárva.

Ha a pH nem megfelelő:

• a növény éhezik, miközben ott van körülötte minden,
• hiába trágyázol, hiába locsolsz.

Ez az oka annak, amikor:

• sárgul a levél,
• nem nő rendesen,
• gyenge a termés,
• és nem érted, miért.

A talaj pH nem csak a növényről szól

A pH hatással van arra is, hogy:

• milyen baktériumok élnek a talajban, amik mindenhol katalizátorokként működnek, együttműködő rendszerben 
• mennyire aktív a talajélet - nem is gondolnánk, mennyi élet van a talajban, 
• hogyan bomlanak le a szerves anyagok, hogy a növények számára fontos tápanyagként visszakerüljenek a körforgásba..

Ha jó a pH = azt mondjuk rá, hogy élő, működő talaj, míg rossz pH = „halottabb” közeg, ahol a növények fejlődése korlátozott vagy teljesen megáll.. Ezért van az, hogy két látszólag ugyanolyan föld között is óriási különbség lehet.

Miért nem egyforma minden növénynek az ideális pH?

Ahogy mi embekerek úgy a növények sem egyformák. Vannak akik a kávét feketén savanyűan isszák ugyanígy a növények között is van olyam amelyik a savanyúbb közegben érzi jól magát (pl. áfonya). Ezt a haonlatot követve, ha valaki cukorral issza a kávét az növények esetén megfelelhet a semlegeshez közeli pH értékű talajnak  Ha pedig még tejet teszünk bele, akkor már a kissé lúgos talajt kedvelő növények is képbe kerülnek. 
Arrról, hogy melyik növénynek mennyi az ideális pH egy nagyon hosszű lista készíthető, a legfontosabbakat egy következő cikkben részletesen kifejtésre kerólnek  

Ha egy növény nem a neki megfelelő közegbe kerül: akkor előfordulhat, hogy

• lassabban fejlődik,
• érzékenyebb lesz,
• „szenved”, csak ezt nem mindig látni azonnal
• vagy fejlődése teljesen megállhat.

Tipikus helyzetek, amikor a pH lehet a ludas

Nem is gondolnánk, hogy az adott növény számára nem optimális pH milyen problémákat tud okozni láthatatlanul megbújva. Esetleg ismerősek a következők?

• „Tavaly még jó volt, idén nem”
• „Ugyanaz a fajta, máshol szép, nálam nem”
• „Vettem jó minőségű földet, mégsem az igazi”

Ilyenkor nagyon gyakran nem a tápanyag vagy a gondoskodás hiányzik, hanem:

• a talaj kémhatása csúszott el,
• vagy eleve nem volt megfelelő.

Miért érdemes foglalkozni vele?

Mert a talaj pH alapbeállítás. Mint egy rosszul hangolt hangszer: hiába jó a zenész, nem szól szépen.

Ha ezt rendbe teszed:

• kevesebb lesz a kísérletezés,
• kevesebb pénz megy el feleslegesen,
• a növények látványosan hálálják meg.

A folytatásban....

Mivel ez egy hosszű téma, egy következő cikkben folytatjuk, ahol elsőként arra megyünk rá, hogy: milyen pH-érték számít ideálisnak különböző növényeknél, és miért nem jó a sokat emlegetett  „arany középút” mindenre.

Ezután jön majd:

• mikor és hogyan érdemes mérni,
• milyen módszerek vannak,
• és mit lehet tenni, ha az érték nem megfelelő.